Előhang
Köd gomolyog, felhő cseppen,
Homérosz sem írná szebben,
Hős ajkakról, hős az ének,
Hallgassátok ifjak, vének!
–
Bizánc hőse, Bizánc vére,
Hős Tiennan egytestvére, 
Bátor Króner lován lépked,
Tömeg körül, Krónert éltet.
–
De csitt! Amott mi felzúdul?
Hegy ormáról alágurul
Elégedetlenség, ármány,
Zászlón feszül sárga sárkány.
–
Vesszen Króner! zúg az ellen,
Palackból szabadult szellem
Járja be az eget, földet,
Finom a joghurtos öntet.
–
Bifidusok nemzettsége
Probiotikumok népe
Mind együtt, hogy legyőzzenek
Koleszterint és egyebet.
–
Csatahang
Csatamezőn csendül a kard,
Vér áztatja lent az avart,
Itt egy harcos, ott egy labda,
Jaj de szép a karácsonyfa!
–
Sötétségbe ím fény árad,
Feltűnik egy büszke állat,

Felhőn lépdel, ez a való,
Méltóságos egyszarvú ló.
–
Felhőről a földre szökell
Krónert a keblére ölel,
Aztán ágaskodik, prüszköl,
És az ellen felé iszkol.
–
Hamar vége a csatának,
Akik élnek meghátrálnak
Meglátván az égi jelet,
Győztünk a lázadók felett.

(A ballada születését a Danone támogatta, ezért néhány sor 
termékmegjelenítést tartalmaz.)