A fehér táj (Króner Antal)

Puha avar a hó alatt
Nem mozdul a kirakat
A szeretet mindent lát,
Kivéve a Marikát.

Olyan büszkén lépdel az őz,
Mint gyermek, kit anyja főz,
Látom arcán a pírt,
Mit álmodhat, tapírt?

S ha leszáll az éj
A holló sem kopácsol már,
Oly ritka ilyenkor a kínai,
Mint a fehér thai.